A hálózatba kapcsolás még csak a kezdet. Rob Schmit, az SSI SCHÄFER Technológia és Innováció CEO-ja egy példával illusztrálja:
„A raktárból kilépő csomag magával vihet minden fontos információt: a tartalmat, az állapotot, a rendeltetési helyet, a származást stb. Ennek az az eredménye, hogy berakodáskor képes „megmondani” a szállítmányozónak, hogy hol kell kirakodnia az útvonalon, és hogyan kell optimálisan rakodni.”
Azaz: az adatcserének a vállalat kerítésén túl is folytatódnia kell. E téren viszont még számos akadály van előttünk. Ezek közül a két legnagyobb a szabványosítás és az adatbiztonság hiánya.
„A teljes értékteremtési lánc alatt különböző vállalatokkal kell adatcserét folytatni” – fejti ki Thilo Jörgl, a Logistik heute (Logisztika ma) szakmai magazin főszerkesztője. „A zárt intralogisztikai rendszerek szolgáltatói sorra problémákba ütköznek, mivel ezek nehezítik, sőt egyes esetekben akár akadályozzák is az adatcserét.”
Az Ipar 4.0 korában elengedhetetlen a rendszerek szabványosítása.
„A piac nagyon hamar meg fogja követelni a nyílt szabványokat” – biztosít róla Rob Schmit. - Ám az adatbiztonság kérdése még megoldásra vár. Ezért egy ilyen szabványnak a vállalatoktól függetlennek kell lennie.”
Már léteznek kezdeményezések egyes vállalatok és a német szövetségi kormány részéről a probléma megoldására. Ugyanis az adatok szempontjából ez azt jelenti, hogy azok már nem csak a cég saját, nagy biztonságot szavatoló szerverein tárolódnak, hanem a felhőben is, ami további fontos eleme az Ipar 4.0-nak.
Az adatok az intralogisztika terén is egyre fontosabb szerepet játszanak. Nem véletlen a Big Data elnevezés, azaz a hatalmas adatmennyiség, amely a gépekbe és berendezésekbe beépített érzékelőktől, folyamatinformációkból és számos egyéb forrásból származik. Ez pedig megnehezíti a folyamatot.
„Folyamatosan szemmel kell tartani a keletkező adatmennyiséget, és fel kell venni a fonalat: Melyek azok az adatok, amelyek fontosak, és melyekre van szükségem?” – fejti ki Sven Göhring, a KNV Logistik GmbH műszaki igazgatója. „Ez alapvető fontosságú például a preventive maintenance, azaz a megelőző karbantartás szempontjából.”
Tehát a lényeg a Big Data hatékony használata. A hagyományos gyártási struktúra hierarchiáját a gyártásban résztvevő valamennyi folyamat vertikális és horizontális adatintegrációjával kell felváltani. Vagyis az adatokat nem csak a gyártás szintjén kell felhasználni, hanem a többi vállalati folyamatban is.
Az Ipar 4.0 egyik fontos jellemzője, hogy minden fontos adat valós időben, bármikor rendelkezésre áll. E téren minden vállalati terület ugyanabból a forrásból dolgozik. Ennek viszont az az alapja, hogy a vállalaton belül minden rendszernek gond nélkül kell tudnia kommunikálni egymással.
„Ma még sokhelyütt az a helyzet, hogy a különböző rendszerek nem kommunikálnak egymással” – hívja fel a figyelmet Rob Schmit. „E téren feltétlenül szükségünk van nyílt interfészekre, hiszen a gépek egymással és az emberekkel folytatott, folyamatos és átfogó jellegű kommunikációjának hiányában az intralogisztika nem lesz képes kihasználni a negyedik ipari forradalom nyújtotta előnyöket.”
Azok a logisztikai vállalatok, melyek továbbra is ragaszkodnak a meglehetősen merev, sokszor egydimenziós áruraktározáshoz és áruküldéshez, a közeljövőben nagyon megszenvednek majd azért, hogy versenyképesek maradjanak. Számos vállalat már részben, sőt akár teljesen automatizált szállítórendszereket használ.
A logisztikai cégek számára tehát adott a kérdés, milyen lépéseket kell tenniük, hogy „elérjék a csatlakozást”.
A jövőben egyre fontosabb szerepe lesz az adat- és szállítási logisztikának. Elsősorban a „Internet of Things” (IoT) terén születnek majd olyan intelligens, önvezető járművek által bonyolított, automatizált és rugalmas logisztikai megoldások, amelyeket ma még el sem tudunk képzelni.
Ha az e-kereskedelem szempontjából vizsgáljuk a fejlődést – amelyben az egyre növekvő gyártás egyre kisebb tételszámokkal párosul –, akkor a rugalmas és gördülékeny szállítási logisztikát nélkülöző gyártóközpontok szinte működésképtelenek. Tehát a negyedik ipari forradalom (melynek hívószava a „Smart Factory”) csak akkor valósulhat meg, ha az intralogisztika terén automatizált folyamatok biztosítják, hogy az alapanyagok, a félkész és kész termékek idejében eljussanak a rendeltetési helyükre.
Ez a felismerés azonban még messze nem mindenhol jelent meg a logisztikában. „A középvállalatok meglehetősen visszafogottan viszonyulnak a témához, és inkább kivárják, mit tesznek a „nagyok”, hogy majd néhány évvel vagy évtizeddel később lemásolják azt” – véli Thilo Jörgl.
Ez azonban nem annyira jó stratégia olyan korban, amikor a digitalizálás rohamos tempóban fejlődik. „Kis modulok vannak, mint például a preventive maintenance, melyek már ma minden gond nélkül megvalósíthatók, akár a kisvállalati szinten is.”
Ezt hangsúlyozza Rob Schmit, az SSI SCHÄFER Technológia és Innováció CEO-ja is: „Egy modern gép vagy berendezés a legtöbb esetben már minden ehhez szükséges elemmel fel van szerelve. Ezzel minden vállalat – legyen az bármekkora is – megteremtette magánál az Ipar 4.0 alapjait.”
NAGYOBB HATÉKONYSÁG RENDSZERREL
Intralogisztikai termékek és megoldások a vállalaton belüli anyagáramláshoz